A költő hozzászól...
A költő, itt most nyíltan bevallja, hogy kedvenc költője Ady Endre. És ez annyira igaz, hogy maga a költő is írt egy Ady verset. Semmiért egészen… Sosem említeném magam Adyval egy lapon…
Időmalom...
Pokoli Nőség… Az egyszervolt nőim képeit nézem, A depressziót magamban ezzel tetézem. S bár ők már rég idegen pasiknál laknak, Az önsajnálatban némi vigaszt adnak. …
Örvénylés...
A balgák boldogsága Tudom, hogy Hozzád nincsen sok közöm, Csak szólok, hogy mindent elborít a közöny. És felzabál bennünk mindent ez a gyom, Én is küzdhetnék szívemért, mégis veszni hagyom…
Felhőszakadás...
Érzelmek fogságában… Nem akarok, de muszáj sírnom, Ezt a verset is a Te tolladdal írom. Közben magam előtt látom a könnyes arcodat, S ahogy a szívedet miattam a tűzbe tartod. Hisz fon…
"...benned a hazugság dalol..."
Visszakézből 3 Kislány mi lesz belőled, ha felébredsz végre, Ha sallangoktól mentesen tekintesz az égre. A tükrödből, aki visszanéz gyilkos-e vagy hívő, Megbecsült édesanya vagy hazug…
Tiszta forrásból...
Mottó: Talán egy szebb és jobb világ, kitárja ajtaját A mű kész, egyedül rólad írták, már minden dallamát A jelre felcsendülnek a hangok, és csak hozzád kúszik, a fény Hagyd, hogy meghódítson a d…
Az én dalom...
Emlékmalom Hetvenkilencet mutattak a naptárak, S még nem jártak az égben az árak. Mikor az égbolt megnyílt felettem, S bár nem akarta senki mégis megszülettem. Néztem is…
Kapuzárás! :)
Akrosztichon VII. Megint egy vers ami, ismét Rólad szól, Egy rímhalmaz csupán, tudod Te ezt jól. Gügyögés hegyek, meg bókok helyett, Inkább most végre igazságot teszek. Nem fog ez fájni, …
Lakat alatt...
Megint meg int… Megint magamra hagy ma az este, Depressziósan rímeket keresve. Hisz nem ölelnek szerető karok, Mert verseket írok, amik szarok. Megint előjön belőlem az ál…
Utolsó figyelmeztetés!
Puszta kézzel… Embernek tűnsz, mint mindenki más De túl hülye vagy, hogy bármit is láss. S míg Te a valódi életen ámulsz, Ránk az aranykeret mögül bámulsz. Szíved …
Ösztönből fakadóan...
Testestől – lelkestől… Görcsöktől megfosztva előtted fekszem, Most már úgy tűnik én nem kötegszem. Hisz a hiányod sebeitől úgy öregszem, Hogy már követni sem képes a szem. &…
Nesztek III.
Az írnok fohásza… Egyedül fekszem egy jéghideg ágyon, Lelkemmel osztozom életen-halálon. S bár a lelkemben nem sokan laknak, Akik igen, most magamra hagytak. Miért? Teszem…
2   3   4   5   6   7   8   9   10 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés