Mottó:

Talán egy szebb és jobb világ, kitárja ajtaját
A mű kész, egyedül rólad írták, már minden dallamát
A jelre felcsendülnek a hangok, és csak hozzád kúszik, a fény
Hagyd, hogy meghódítson a dal most, odabent még…

Hát, elérkezett ez a pillanat is…

…vers született valakiben…

…Rólam.

Lelkemnek!

Titkokat őrző ősi gondolatban,
elveket szövő néma, nagy szavakban,
csodákat érlelő valós világban,
itt vagy a szívemben és minden mában!

Múltad, magányod dühösen fojtogat,
lelkedben hordod fájón tűrt gondodat.
Kulcstalan lakat rejt nyitott világot,
őszintén őrzöd önnön szült imázsod!

De tudom...

Benned rég több van, mint egy kósza dallam,
látlak, s érezlek magadban, magamban!
Szíved dobban, hallom: végtelen ének -
s nekem dúdolja: mégis szép az élet!

Szabadi Lívia