A természet rendje tudod így van rendbe,

Az erősebb mond igent a gyengébb nemre.

 Kíméletlenül száguld felénk a nyár. Ma láttam egy virágzó szilvafát. Ilyentájt van Kína egyik legnagyobb ünnepe a Szilvavirág fesztivál. Amolyan télbúcsúztató, tavaszköszöntő országos party.  Mindenki imádja egymást és erre a pár napra az addig ellenségeskedő felek felfüggesztik a háborúikat. A tavasz beköszöntét mi magyarok nem ünnepeljük. Azt hiszem, emiatt sokkal értelmesebb lenne pedig tüntetni, mint mondjuk az épp hatalmon leledző kormány miniszterei ellen. A tavasz megjelenésével a Nők is lassan és fokozatosan kezdik levetkőzni a gátlásukat, szemérmüket s nem utolsó sorban a ruhájukat is. Ilyenkor menetrendszerűen szoktak előkerülni a szekrény mélyére száműzött miniszoknyák, fehér természetesen átlátszó len nadrágok és az igen mélyen dekoltált toppok. Nem kicsit vagyok kiképezve az ilyen szakzsargonból, mi? A nőiesség, a kecsesség, a nőség mibenléte mindig is vonzott. Nem átélés, inkább csodálat szintjén. Mostanában azonban azt veszem észre, hogy egyre kevesebb szép Nő van. Számomra a szép Nő a klasszikus értelemben vett természetes szépséget magában hordozó ellenkező nemű embert testesíti meg. Ilyen a legritkább. A plasztikai sebészet térhódításának köszönhetően ma már a születésnapi torta mellé szép diszkrét csomagolású mell implantátumot kapnak a jobb sorban cseperedő tini lányok. A szépség, ahogyan az erkölcs is, felhígult. A nők 97%-a manipulálja valamiféle módon a saját szépségét. Legyen az mű mell vagy akár csak egy az eredeti hajszínétől különböző hajfesték. Erre azt hiszem a legszélsőségesebb példa az a Voksán Virág néven anyakönyvezett élőlény, aki manapság Dj. Flower-nek neveztetti magát és komolyan azt hiszi, hogy Ő tulajdonképpen egy Dj. ám. Niki Belucci koppintás csupán. De nem is az a bajom Vele, hogy súlyos identitás zavarban szenved hanem, inkább, hogy még ennél is súlyosabb a önképzavara van. Évekkel az előtt, hogy gyakorlatilag műanyaggá operáltatta volna magát láttam Róla néhány igazán jól sikerült képet. Gyönyörű volt, nőiesen kecses, és ellenállhatatlanul vonzó. Azt hiszem, hogy ha megmutatnék, egy régi képet Róla a legtöbben fel sem ismernék, és azt gondolná a többség, hogy én tévesztem össze a két embert. Ez a mértékű túlzásba esés engem mélységesen elszomorít. És azon tűnődtem, hogy vajon miért nem volt egy plasztikai sebésznek sem annyi esze, hogy lebeszélje ezt a szegény hülyét arról, hogy Donald kacsává operálja magát. A híres Maria Geronazzo-t ugyan ebbe a csoportba tudom sorolni ahova a súlyos sebészeti függőségben szenvedők tartoznak. Teljesen egyértelmű tehát, hogy a mai kor Nője már nem nekünk férfiaknak akar tetszeni hanem, azt hazudva, hogy nekünk akarnak, manipulálják a külsejüket a saját ízlésükre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a fent megemlített két kiragadott példa. Nem hiszem, hogy volt olyan férfi ezeknek a nő származékoknak az életükben, akik kérték, mi több: elvárták, hogy ezek a bolond tyúkok nevetségessé operáltassák magukat! Elképzelni sem tudom, ahogy egyikünk azt mondta volna határozott, ellentmondást nem tűrő hangon, hogy: „Márpedig, ha nem töltetsz a szádba 7 és fél kiló kollagént, akkor én bizony elhagylak, mert nekem nem tetszik, hogy ennyire átlagosan normális vagy!” És nem is az a nagyobbik baj tulajdonképpen, hogy van köztünk 1-2 ilyen szélsőséges bolond hanem, hogy még villognak is a médiában kicsit sem jó példát mutatva a fiatal útkereső lányoknak. A hivalkodó megjelenés, az extravagáns magatartás mind-mind azt a látszatot erősítik, a következő generációban, hogy ahhoz, hogy valaki ennyire „sikeres” és ismert lehessen, azaz út vezet, hogy jócskán túl lépik a konszolidált külső fogalmát. A közben kialakuló szexuális eltévedelyésekről már nem is beszélve…

Rengeteg jó nő s mind esztelenül meztelen,

Ha nem jön, össze nappal majd este letesztelem.

 Engem egyébként kifejezetten zavar, hogy a kutya sem foglalkozik manapság a fiatalok szexuális fejlődésének felügyeletével. A többség azt gondolja, hogy majd megtanulják egymástól, pornó filmekből vagy egyszerűen csak rájönnek maguktól a testük szexuális működési elvére. Máig emlékszem, hogy a saját szexualitásom hosszú évekre elakadt egy bizonyos szinten. Olyan 8 éves lehettem ugyanis, amikor életemben először került a kezembe a híres NDK pornó újság az Ökm. Máig nem tudom minek a rövidítése ez a három betű, de talán azt hiszem jobb is így nekem. Emlékszem tisztán, hogy az első 4-5 oldalig lazán eljutottam mindenfajta megbotránkozás vagy szégyenérzet nélkül. Ott viszont már nem csak akt képek virítottak a lapok oldalain hanem, kőkemény kitárulkozásokkal megspékelt szexuális aktusok. És akkor kezdett csak tudatosulni bennem, hogy ja, ez egy szex újság. (Hú, milyen fura ezt most így leírni.) És már akkor sem az igen jól kihangsúlyozott hímvesszők és csiklók érdekeltek hanem, az emberek tekintetét figyeltem. Azok pedig sokkal érdekesebbek és változatosabbak voltak, mint az a pár szőrdzsungelből kikandikáló falloszféleség. Az újság tüzetes végig tanulmányozása után elhatároztam, hogy én nem fogok szexualizálni senkivel. Erre, pedig azaz elméletem vezetett rá mi szerint, a szexelő emberek arca furcsán el van torzulva. Miért van eltorzulva? Mert biztosan fáj nekik az ami, velük történik. Ha fáj, nekik miért csinálják mégis? Mert hülyék. Én meg nem akarok hülye lenni. Azt hiszem ide vezethető vissza az a téves elméletem is, hogy én nem akarom, hogy szüljön a feleségem, mert a szülés fáj, s én nem akarok Neki fájdalmat okozni. Ez persze az óta módosult, szerencsére mert azóta már nem gondolom azt, hogy ne szüljön a feleségem. Azóta úgy gondolom, hogy ne legyen feleségem se. Félretéve a viccet, annak idején persze magam is belevesztem a serdülőkorom szexuális fejlődési örvényébe. Voltak időszakok, amikor szinte csillapíthatatlan étvágy birtokában voltam. Nem egyszer volt 6-7 barátnőm egyszerre. (Pedig akkoriban sem voltam egy matyó hímzés ám…) Aztán persze volt ennek a tökéletes ellentéte is, hogy egyetlen barátnőm volt, de ha beledöglöttem volna sem tudtam volna bármiféle orgazmusra hasonlító élményt okozni neki. Ez egyébként sok-sok éven keresztül váltakozott az életemben. A szexuális magatartás a szexuális kultúra függvénye ugyanis. Azoknak, akiknek magas szexuális kultúrájuk van, azokat általában nem tudja kielégíteni pusztán a szexuális aktus maga. Erről sok ezer éve írtam egy verset ami, ha jól emlékszem a „ S lelkeink szeretkeznek” sorral végződik. Maga tehát, az aktus okozhat fiziológiai orgazmust, de az még nem teljes kielégülés. A teljes kielégülést a két jelenség közti keskeny ösvény hozza létre. Azaz igen hosszú út amit, csak a profik képesek türelmesen végig járni. És itt a professzionizmust nem feltétlenül a gyakorlat hozza létre. Orgazmust kiváltani lehet úgy is, hogy egy újjal sem érnek egymáshoz a felek. Csak ugye ki az a hülye aki, pont ezt a legjobb részt hagyná ki?