Lakat - A bolygó neve Marám! ( - cenzúrázott verzió -)
Bekövetkezett hát, és megéltük ezt is:
Az érzelmek helyett fontosabb a prestige.
És senkinek nem kell már hűnek maradnia,
Csak Balázskának ne kelljen otthon laknia.
Nehogy hiányt szenvedjen valamiben szegény,
Ez az igazán férfias, csupa szív legény.
Aki titkon nőket kukkol és ugye sosem hibáz,
Persze engem azért mögéd bújva fikáz.
Szerinted hasonlítok hozzá és Ő hasonlít rám,
De felfogni sem tudod mekkorát tévedsz babám.
Én lúzerként sem voltam soha ekkora majom,
És az exem pasijával sem volt soha bajom.
Szóval, szerintem inkább Rád hasonlít baby,
A logika nyelvét pont épp úgy nem beszéli.
De ne féljetek mert most feloldozást kaptok,
Hisz a gondolkozáshoz segghülyék vagytok.
Nem bunkóság ez s nem is irigységből féltés,
De a magadfajtátoknak az őszinteség sértés.
Az ilyenek számára a világ tapintattól kerek,
De érteni sem tudtok Ti gyáva lúzerek!
S majd Te - gyáva s mocskosul hűséges ara,
E sorokban magadra ismersz majd Mara.
S majd játszod a mártírt ki mindezt nem érti,
De a kimondott igazság persze azért sérti.
Elátkozol ezerszer és törölsz majd innen,
Pedig sebzett szív dobban a testemben itt benn.
De leszarod hisz minden ugyanúgy marad,
Az életed a Facebook-os üzenőfalad.
Hát, menj csak és a kis ölebeddel törődj,
S persze el ne felejtsd, hogy innen letörölj!
Egy ilyen kínálkozó alkalmat sose hagyj ki,
Körbeírni se tudom milyen gyáva vagy baszki!
Verset akartál?! Hát, nesze itt a versed,
Egy lúzer ihlette ki a boldogságtól elszed.
Megköszönheted neki, de persze nem fogod,
De az én időmet többé ne félj nem lopod.
Te feláldoztál érte, én meg miatta most téged,
Nem várom el nyugi, hogy mindezt megértsed.
Nem várok szeretetet, nem várok el én semmit,
De sokat tanultam ebből, szóval megért ennyit.
Majd tegyél ki valami hülye képet a netről,
Hisz saját fogalmad úgy sincs a szeretetről.
Aztán törlés gomb jön, aztán meg a tiltás,
Mókus se lesz többé csak rágcsálóírtás!