Gyászban lévő szívünk, ürességtől kongó, Gyászol most minden pornófilm rajongó, A fél világ őrjöng, és tépi a haját, Micsoda csapás Ó: elvesztettük Mayát! Te voltál sokunknak az utolsó reménység, Ha kellett az asszonyhoz még egy kis keménység, Mert sok millió férfi rögtön Terád gondolt, Ha a ronda neje otthon egy dugásért tombolt. Hát Te is abbahagytad - nemcsak szegény Michelle, Sok bika a farkán most gyász-szalagot visel, Búsan merengenek fel a teliholdra, Nem is kíváncsi senki már a Private Gold-ra. A nők persze örülnek, még a vak is látja, Sokuknak miattad repedt be a gátja, S ne csodálkozz rajta, hogy rossz néven vették, Mikor az anális után a szájukba tették. Pedig hányszor mondták: ''Köszi, ezt nem kérjük!'' Mikor a fejüket nyomta rá a férjük. És szidtak, mint a bokrot - persze azért okkal, Mert kevesen birkóztak meg a mélytorokkal. Aztán még azt is a Te számládra írták, Hogy a feka pasik tempóját se bírták. A dvd-idet is kevesebben veszik S a népszerűséged is, egyre jobban esik. Mert átvertél mindenkit, Te rút kis ebadta! A film a krémes tubust SOHASEM mutatta, Ami nélkül - tudod – olyan, mint a pokol, S a sok buta liba ezért téged okol. Mi tudjuk: harcoltál - mint Gázában a Hamasz, Tanú erre agglegény, nős ember és kamasz, Sosem rettentél meg a nagy túlerőtől, Se öt-hat férfitól, se egy ''dildós'' nőtől. De mindennek vége már - elveszett a csata, Letetted a korbácsot, mint Belucci és Kata, Lakkruhád a szögön, nagy most Kovi baja, SOK BOLDOGSÁGOT AZ ÚJ ÉLETHEZ MAYA! - lakat -