2013. 02. 21.
Lakat - Vegytiszta férfi (2013)
VEGYTISZTA FÉRFI
Mosolyogni fogsz majd e néhány sor után,
De most még csak olvasol, némán - bután.
Felébredsz azonnal, s a józanság megszáll,
De kapsz pár rímet míg a tejeskávé pesztrál.
Itt most nem a koffein okoz majd örömet,
Ez csak pár sor itt Hozzád, egyfajta köszönet.
Pár kósza rím csak, hogy értem miket tettél,
Egy versike arról, ahogy a barátom lettél.
Vajon emlékszel-e még, arra a bizonyos napra,
A velem szórakozó lúzer faszkalapra?!
Óh, de mit is mondtam, ez súlyos nyelvi hiba,
De mi mást mondjak mégis, a síkhülye Antira?
Az ilyen majmok mért nem módosítnak pályát,
Ha aznap nem vagy ott, én szétkapom a száját.
Véres háborúk kezdődtek feléledni bennem,
De valahogy a hangod, megnyugtatott engem.
A belső hang súgta: Csak relax, csak ússz el!
De, ha nem vagy ott haver, megdöglik a lúzer!
Nem bántam azt a napot mert nem volt üresjárat,
Hisz a lelkedből végtelen békesség áradt.
Már akkor megértettem: mindenki miért szeret,
Ahogy győzelmet aradtál mindannyiunk felett.
A szemed szivárvány volt az éjsötét borúban,
A lényed pedig béke, az örök háborúban.
Persze, most biztos minden soromat neveted,
És zavarba hoz picit, ahogy ömlengek itt Neked
.De majd a káoszt nem soká, egyenesbe hozom,
S megérted az okát: Köszönettel tartozom!
Addig sem kell ám, hogy a buksidat törjed,
Hisz még így is én tanultam rengeteget Tőled.
Még ígyis én tartozom, köszönettel Neked,
S remélem, hogy most ezt komolyan veszed.
Más fordulatot vesz lassan-e versike iránya,
Digitális Jézusom, MegaBytek királya!
Ki saját vérén menti a félholt szenvedőket,
És példaértékűen tiszteli a Nőket.
A jóságod pedig majd jutalmat érdemel,
És jön majd egy lány, kit a szíved érdekel.
S bár látom a mosolyod, látom, nem hiszed,
Pedig jön majd és lángba borítja a szíved.
Mert olyan vagy, mint a termékenység fája,
Ki régóta, a saját szíve rabszolgája.
Mert olyan vagy, mint aki a világot megérti,
Ki rég nem csak pasi már: ki vegytiszta Férfi!
- lakat -
Mosolyogni fogsz majd e néhány sor után,
De most még csak olvasol, némán - bután.
Felébredsz azonnal, s a józanság megszáll,
De kapsz pár rímet míg a tejeskávé pesztrál.
Itt most nem a koffein okoz majd örömet,
Ez csak pár sor itt Hozzád, egyfajta köszönet.
Pár kósza rím csak, hogy értem miket tettél,
Egy versike arról, ahogy a barátom lettél.
Vajon emlékszel-e még, arra a bizonyos napra,
A velem szórakozó lúzer faszkalapra?!
Óh, de mit is mondtam, ez súlyos nyelvi hiba,
De mi mást mondjak mégis, a síkhülye Antira?
Az ilyen majmok mért nem módosítnak pályát,
Ha aznap nem vagy ott, én szétkapom a száját.
Véres háborúk kezdődtek feléledni bennem,
De valahogy a hangod, megnyugtatott engem.
A belső hang súgta: Csak relax, csak ússz el!
De, ha nem vagy ott haver, megdöglik a lúzer!
Nem bántam azt a napot mert nem volt üresjárat,
Hisz a lelkedből végtelen békesség áradt.
Már akkor megértettem: mindenki miért szeret,
Ahogy győzelmet aradtál mindannyiunk felett.
A szemed szivárvány volt az éjsötét borúban,
A lényed pedig béke, az örök háborúban.
Persze, most biztos minden soromat neveted,
És zavarba hoz picit, ahogy ömlengek itt Neked
.De majd a káoszt nem soká, egyenesbe hozom,
S megérted az okát: Köszönettel tartozom!
Addig sem kell ám, hogy a buksidat törjed,
Hisz még így is én tanultam rengeteget Tőled.
Még ígyis én tartozom, köszönettel Neked,
S remélem, hogy most ezt komolyan veszed.
Más fordulatot vesz lassan-e versike iránya,
Digitális Jézusom, MegaBytek királya!
Ki saját vérén menti a félholt szenvedőket,
És példaértékűen tiszteli a Nőket.
A jóságod pedig majd jutalmat érdemel,
És jön majd egy lány, kit a szíved érdekel.
S bár látom a mosolyod, látom, nem hiszed,
Pedig jön majd és lángba borítja a szíved.
Mert olyan vagy, mint a termékenység fája,
Ki régóta, a saját szíve rabszolgája.
Mert olyan vagy, mint aki a világot megérti,
Ki rég nem csak pasi már: ki vegytiszta Férfi!
- lakat -