A percember

Itt van a perc, amit vártál,

Dobd be magad és légy jobb másnál.

Hogy élvezhesd az életnek,

Azt a néhány percét, amit élvezhetsz.

Hát gyerünk, és csak kapd el a lüktetést,

Ritmusra járjon a szívverés.

Az álomképed valóra váljon,

És túlsodorjon a való világon.

Hát felpörög a tempó és éget a láz,

Amikor előtör majd belőled az ősi vágy.

Ami még, benned el nem fér,

De elsodor majd megérted a szenvedélyt.

De Te csak ámulsz, bámulsz,

A zenébe ájulsz őrjítő ez, ahogy kitárulsz.

Hát, használd ki, ahogy elragad,

Mert soha nem jön vissza ez a pillanat.

Figyelj, figyelj, mert most kezdődik,

Az őrület, ami ott rejtőzik.

Oda bent az agyadban a bőröd alatt,

Ne küzdj ellene: Add meg magad!

Csak mozogjon, a tested nem hagyok szünetet,

Most én vagyok, aki diktálja az ütemet.

Gyere velem és csak vedd el ami, kell:

Mert aki, most nincs, itt nem veheti el.

-lakat-